„Túlzott kiváltság”. A kifejezést először a 60-as évek francia politikusai használták az amerikai egyesült államok és a dollár viszonyára. A dollár dominanciája vitathatatlan mind az előző fél évszázadban, mind napjainkban, azonban ennek a hegemóniának szeretne a következő potenciális szuperhatalom, Kína véget vetni. Az amerikai gazdaság előző 60 éves fejlődésén jól megfigyelhető, hogy milyen előnyökkel jár az, ha nagy a kereslet egy ország valutájára vagy még ennél is jobb globális tartalékvalutává növi ki magát. Két jelentős (már-már „túlzott”) privilégium erősíti az amerikai gazdaságot közvetlenül:
- Mivel hatalmas kereslet van a dollárra ezért az USA megengedheti magának, hogy jóval több valutát költsön, mint amekkora mennyiségű pénzt megtermel gazdasága normál keretek között. A „túlzott kiváltság” kifejezéssel lényegében arra tényre utalunk, hogy az egyesült államok az utolsó ország, aminek aggódnia kellene a valutaválságtól, hiszen lényegében annyi pénzt nyomtathat amennyit akar, köszönhetően a már előzőekben említett hatalmas keresletnek. (Ilyen válságon esett át Sri Lanka és Libanon nem is olyan régen).
- Az USA második privilégiuma közvetlen a dollár nyomtatásának monopóliumából származik. Általában saját devizáját kizárólag az anyaország állítja ki. Az előzőkből kiindulva érthető, hogy akármelyik országot fájdalmasan érintheti, ha Amerika úgy dönt, hogy kizárja őt a dollár alapú nemzetközi pénzügyi rendszerből, tehát kifejezetten megtiltja a hazai bankoknak, hogy bizniszt folytassanak le egy országgal. Ez megakadályozza, hogy a szankciókkal sújtott ország új hiteleket vegyen fel vagy éppen döntő fontosságú importot vegyen. (Pár hónapja így akadályozta meg Amerika, hogy a piacvezető kínai bankok orosz bankokkal dolgozzanak össze.) Ezen kívül Amerika és szövetségeseinek lehetősége van szankciókon keresztül befagyasztani az adott ország devizatartalékait.
Ha bizonyos országok nem akarnak függeni ennyire a dollártól, akkor szükségük egy másik valutát népszerűsíteni és idővel vonzóbbá tenni. Így evidens, hogy a szóban forgó ország (esetünkben Kína) a saját valutájával próbálja meggyőzni a külföldi befektetőket és kereskedőket egyfajta dollár alternatívaként. Számos tényező tehet egy valutát olyan vonzóvá, mint az amerikai dollárt, de mik is ezek? Összességében:
- Tartalékvaluta állapota: A központi bankok által világszerte tartalékvalutaként használt valuta vonzóbbá teheti a befektetők számára, mivel biztonságos és stabil eszköznek tekintik.
- Kamatlábak: A magasabb kamatlábak vonzóbbá tehetik egy ország valutáját a befektetéseikből magasabb megtérülést kereső külföldi befektetők számára.
- Erős és stabil gazdaság: Egy erős és stabil gazdaság alacsony inflációval és magas gazdasági növekedéssel vonzóbbá tehet egy valutát a külföldi befektetők számára. Ez a valuta iránti kereslet növekedéséhez vezethet, ami viszont növelheti annak értékét.
- Kereskedelmi és befektetési áramlások: Egy magas nemzetközi kereskedelemmel és befektetéssel rendelkező ország növelheti valutája iránti keresletet, mivel előfordulhat, hogy a külföldi befektetőknek meg kell szerezniük az áruk és szolgáltatások vásárlásához vagy az országban történő befektetéshez. Ez a pont szorosan összefügg az előzővel, hiszen ez a folyamat pozitív, illetve negatív irányba is egyaránt gerjeszthető.
- Politikai stabilitás: Egy stabil politikai környezettel és erős intézményekkel rendelkező ország bizalmat adhat a külföldi befektetőknek, és csökkentheti a politikai instabilitás vagy a valutát negatívan befolyásoló politikai változások kockázatát.
- Geopolitikai tényezők: A geopolitikai tényezők, mint például az ország szerepe a globális politikában, kapcsolata más nagy gazdaságokkal, valamint a természeti erőforrásokhoz való hozzáférése szintén befolyásolhatják a valuta vonzerőjét makrogazdasági szinten.
Milyen intézkedéseket hajtott végre Kína az évek alatt, hogy az előző felsorlás akármelyikének eleget tegyen? Nos:
- Kína népszerűsíti az RMB nemzetközi használatát azáltal, hogy kiterjeszti alkalmazását a kereskedelmi elszámolásokban, befektetésekben és finanszírozásban. (Eddig 10 országban alapított RMB-elszámoló bankot: Hong Kong, Szingapúr, London, Párizs, Fraknfurt, Sydney, Seoul, Taipei, Tokyo és Toronto.
- Kína fokozatosan megnyitja tőkeszámláját a külföldi befektetők előtt, lehetővé téve számukra, hogy befektessenek a pénzügyi piacaira, és hozzáférjenek RMB-ben denominált eszközökhöz, például kötvényekhez és részvényekhez.
- Érdekes módon Kína megreformálta árfolyamrendszerét (először 2005-ben, másodszor 2015-ben), hogy „piaci alapúbbá” tegye, és csökkentse a kormány beavatkozását az árfolyam meghatározásába. Ez növelte az árfolyam átláthatóságát és kiszámíthatóságát.
- Kína aktívabb szerepet játszik nemzetközi pénzügyi intézményekben, mint pl. IMF és WB. Így sikeresen növeli az RMB legitimistát, mint globális valuta.
- A kínai Belt and Road Initiative (BRI, 2013) célja, hogy fokozza főleg az infrastrukturális összeköttetést és a gazdasági együttműködést Kína és más ázsiai, afrikai és európai országok között.
Összességében Kína jelentős lépéseket tett valutája vonzerőjének növelése és új tartalékvalutaként való népszerűsítése érdekében. „Azonban időbe és kitartó erőfeszítésbe telik, hogy megkérdőjelezzék az amerikai dollár dominanciáját a globális pénzügyi rendszerben”. A kérdést részletesen fejti ki Joeri Schasfoort a források között szereplő youtube videóban.
Források:
https://youtu.be/49iLl-V4xos – Joeri Schasfoort összefoglalója
https://www.oxfordreference.com/
https://www.journals.elsevier.com/journal-of-international-economics
https://www.journals.elsevier.com/journal-of-financial-economics
https://onlinelibrary.wiley.com/journal/10991158
https://www.aeaweb.org/journals/jel
https://www.mitpressjournals.org/loi/rest
Comments are closed