Kezdjük a legnyilvánvalóbb, egyben legfontosabb ténnyel: a nukleáris energia nem függ egy ország földrajzi adottságaitól. A kereskedelmi forgalomban elérhető megújuló energia négy fő típusa árapály-energia, vízerőmű, szél- és napenergia, de ezek közül az árapály és a víz energia az egyetlen kettő, amely állandó alapterhelésű energiaellátást tud biztosítani feltéve, ha az adott ország rendelkezik elegendő mennyiségű heggyel, dombbal, folyóval, tavakkal stb.
Azonban, ha egy ország rendelkezik a megfelelő földrajzi adottságokkal, milyen megfontolásból építsen inkább atomreaktorokat? A válasz egyszerű: sokkal több energiát vagyunk képesek hasznosítani egy atomreaktor működéséből, mint akármelyik más megújuló energiaforrásból. De miért? A megújuló energia pártfogói hajlamosak kihagyni a következő fogalmat: kapacitástényező. Ez azt mutatja meg, hogy egy üzem mennyi energiát termel a maximális teljesítményéhez képest. Százalékban mérik, általában úgy, hogy az adott idő alatt megtermelt teljes energiát elosztják azzal az energiamennyiséggel, amelyet az üzem akkor termelt volna, ha ezalatt maximális teljesítménnyel működne. Magyarul, például gátat szab a napenergiának a napszakok változása és a felhőcsoportok formálódása. A szélenergiának az időjárás, azon belül a szél mennyiség volumenének változása. Az árapály energiának a Hold, a bolygóhoz viszonyított helyzete. A folyókra kihelyezett felszín alatti turbinák pedig nem feltétlen kedveznek a rajtuk áthaladó életvilágnak.
Szemléltetésképpen vegyük példának a világ legnagyobb, Dél Korea Sihwa nevű tavában található erőművét. Tegyük fel, hogy Dél Korea ezen kívül még 9 db ehhez hasonló árapály-erőművet épít az országban (a földrajzi lehetőségek adottak hozzá). Dél Korea rendelkezik ezen kívül 7 vízerőmű gáttal. Ezen 17 db gát és erőmű által megtermelt energia nagyjából 2.5 Európai nyomott vizes reaktornak felel meg.
Az előzőből egyenesen következik a tény: ugyanazon energiamennyiség előállításához (akármelyik) megújuló energiaforrásnak, sokkal több egységre és így helyre lenne szüksége. Mai világunkban lassan kincset ér a kihasználatlan földterület, így nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy elpazaroljuk.
Egy másik példának vegyük az Angliában elhelyezkedő Shotwick napelemparkot és a Skóciában elhelyezkedő Torness atomerőművet. (Anglia nem éppen a legnapsütöttébb országok közé tartozik, így ebben az esetben pláne számításba kell venni az előbb említett kapacitástényezőt). A napelempark akkor lenne képes megtermelni ugyanakkora mennyiségű energiát, mint az atomerőmű, ha a napelempark mérete nagyjából 97-szer lenne nagyobb. Ez alatt több, mint 8500 hektárnyi földet értek, amit napelempark helyett fel lehetne használni farmok építésére vagy éppenséggel erdővé lehetne alakítani. Redben van, de mi a helyzet a Kaliforniában elhelyezkedő Topáz névre hallgató napelemparkkal? Ez a park valóban képes hasonló mennyiséget megtermelni, mint egy atomerőmű, bár még mindig 25-ször több helyet foglal. Igaz van hely a parkra a sivatag kellős közepén, ettől függetlenül nem képez kivételt az előző pont alól.
Sokan ezután az atomerőmű rettenetesen drága költségvetésére mutogatnak ujjal, mondván, hogy nem éri meg megépíteni, különben is sokáig tart és sokkal szennyezőbb. Hadd hozzak ezekre is egy-egy példát.
Németország hírhedt az atomenergia iránti ellenségességéről. A 2011-es fukusimai baleset után, amelyben egy ember halt meg, Németország megkezdte atomerőművei többségének leállítását, és megpróbálta teljesen megújuló energiával helyettesíteni. Amennyire én tudom, Németország körülbelül 20 milliárd eurót költ megújuló energiaforrások támogatására évente, és 2025-re a megújuló energiákra fordított éves támogatások összege 520 milliárd euróra becsülhető. Annak ellenére, hogy elegendő pénzt költöttek 20 új atomreaktor építésére, az időszakos energia valósága azt jelentette (említettük, hogy csak időszakosan képesek jól teljesíteni a megújuló energiák), hogy Németország energiakapacitásának jelentős része pillanatnyilag szénből származik. Ekkora mennyiségű pénzt képes Németország költeni megújuló energiára és a kilowattóránkként CO2-kibocsátása mégis hatszor rosszabb, mint Franciaországé. Mellékesen hozzátenném, hogy Franciaország 56 atomreaktorral rendelkezik.
Sajnos Németország több százmilliárd eurót dob a megújuló energiaforrásokra és váltja le az atomenergiát, de nem ez az egyetlen probléma. Az atomenergia részleges szénnel való helyettesítése a becslések szerint évente 1.100 ember idő előtti halálát okozza a helyi szennyezés miatt. Ez várható volt hiszen időbe telik átállni megújuló energiaforrásokra és az nem könnyíti meg a helyzetet, hogy Németország minél gyorsabban szeretné megszüntetni reaktorai működését. A hirtelen kialakult energiahiányra a terv pedig a szénenergiával való pótlás volt, amiről a tervek szerint 2038-ban teljesen le szeretne állni. Legjobb esetben is további 16.500 ember halálát fogja ez a döntés okozni. Ez nemcsak önmagában szörnyű, de a megnövekedett halálozási kockázatok a becslések szerint akár évi 8 milliárd euróba is kerülhetnek a német egészségügyi rendszernek. Ez szinte elég ahhoz, hogy minden évben új atomreaktort építsenek, és ne haljanak meg emberek, tudniillik az atomenergia nem bocsát ki üvegházhatást okozó szén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, kén-dioxidot, és így nem járul hozzá a globális felmelegedéshez, valamint a savas esők kialakulásához. Ennyit arról, hogy az atomenergia túl drága.
Hogy egy itthoni példát is hozzak: hazánk elektromos energiaigényét 4 db atomreaktor elégíti ki nagyjából 50%-ban. A szélenergia megtermeléséért felelős erőművek az ország természeti adottságai miatt 25% kapacitástényezőn működnek. Ezen erőművek (326 MW) összesen nem érik el 1 db atomreaktor teljesítményét (500 MW).
Végezetül, az előző tények fényében szeretnék egy megoldást prezentálni, hogy az állam, hogyan tudná ösztönözni a vállalatokat, illetve a magánszemélyeket az atomenergiába való befektetésre:
- Adókedvezmények: Ezek az ösztönzők csökkenthetik az atomerőművek építésének és üzemeltetésének költségeit, így azok pénzügyileg vonzóbbá válhatnak a befektetők számára.
- Hitelgaranciák: Ez csökkenti a nukleáris projektekbe történő befektetés pénzügyi kockázatát, és több magánszektor béli befektetést is ösztönözhet.
- Kutatási és fejlesztési finanszírozás: Ez hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez és az atomenergia biztonságának javításához, vonzóbbá téve azt a befektetők számára.
- Egyszerűsített engedélyezési és szabályozási folyamatok: Ez csökkentheti az atomerőmű megépítéséhez szükséges időt és költséget, valamint megkönnyítheti a magánbefektetők piacra lépését.
- A köz- és a magánszféra közötti partnerségek: Ez megoszthatja az atomenergiába történő befektetés kockázatait és költségeit a köz- és a magánszektor között, ami pénzügyileg megvalósíthatóbbá teszi azt.
Comments are closed