Lakossági és vállalati hitelek alapos elemzése
Kifejezetten lakossági adatok elemzése és összefoglalása
Az előző cikkünkben beszéltünk már a lakosság hitelállományának lassú csökkenéséről. Ugyan erről részletesebben a következők állapíthatóak meg a 2020-as adatok alapján:
Kikötések: ide tartoznak a lakáshitelekről, a szabadfelhasználású hitelekről, a babaváró kölcsönökről, a személyi hitelekről és a hitelkártyáról összegyűjtött adatok is. Ezek az adatok az egyéni vállalkozók nélkül kerültek megállapításra és a babaváró kölcsönök moratórium aránya a gyerekvállaláshoz kapcsolódó törlesztés szüneteltetési adatait is tartalmazza!
- A moratórium első szakaszában (2020 március 19.-től 2020 végéig) nagyjából 600 milliárd forint törlesztő részletet hagyhatott átmenetileg a háztartásoknál, mivel továbbra is a személyi hitelek esetén a legnagyobb arányú a moratórium igénybevétele.
Mit hozhat a jövő az MNB becslései szerint?
- A második szakasz vélhetően 3-400 milliárd forintot fog hagyni a háztartásoknál 2021 júliusig.
Ami a vállalkozások moratórium igénybevételi trendjén meglátszott, az itt a lakossági hiteladósoknál sem játszódik másként. Az MNB besorolta a lakossági hiteladósokokat a havi nettó jövedelmük alapján és azt állapította meg, hogy a moratóriummal élők fele, a törlesztők nagyjából negyede, 300 ezer forint alatti háztartás jövedelmű ügyfél. A moratóriumban részt vevők jövedelemarányos eladósodottsága magasabb, ha a háztartásokat a havi jövedelmük és a jövedelemarányos törlesztőrészleteik nagyságához viszonyítjuk. Sajnálatos módon emellett egy részük (a moratóriumot felhasználók közül) eleve kevésbé hitelképes a hiteligénnyel rendelkezők körében, a moratórium kérdőíves 2021 márciusi felmérés alapján.
A moratórium potenciáljával élők körében a teljes népességnél alacsonyabbak a tartalékok, így nem meglepő, hogy a moratóriumban résztvevők közel kétharmada saját bevallása szerint az alapvető megélhetési költségeket finanszírozza a háztartásoknál megmaradt törlesztőrészletekből. A maradék egyharmad fogyasztási célra, készpénzben folyószámlán vagy bankbetétben tartásra, a fennálló hitelek előtörlesztésére, nagyobb kiadások fedezésére és a befektetések finanszírozására használja fel a megmaradó törlesztő részleteket, (bár ugyan ezen a kérdőíves felmérésen több válasz is megjelölhető volt.
Akik felvett hitellel rendelkeznek 2020.03.19.-e előtt, az MNB vette a fáradságot és összehasonlította az adósok 2020 decemberi munkabér jövedelmét a 2019-es adatokkal, melyből kiderült, hogy az ügyfelek jelentős részének csökkent a keresete. A moratóriummal élő ügyfelek között a kimaradó ügyfelekhez képest 5%-kal magasabb volt (pontosabban: 44%) azok aránya, akiknek az átlagos decemberi jövedelme csökkent. Viszont érdemes megemlíteni azon adósok arányát, akik éltek a moratórium adta lehetőségekkel és kevésbé érintett ügyfeleknek számítanak. Arányukat említeni érdemes (53%), mivel számos olyan ügyfél is van, akiknek a jövedelme nőtt a járvány alatt. (A maradék 3%-nak nem változott a jövedelme.)
*Az NPL arány megmutatja, mennyit romlott a bankok által nyújtott hitelek minősége. Minél magasabb ez az arány, annál rosszabb az eszközök minősége, ebből következően pedig annál nagyobb a várható veszteség.
Források:
Európai szemeszter – Tematikus tájékoztató, Bankszektor és pénzügyi stabilitás
Fábián Gergely MNB előadás lakossági hitelkockázatok behajtása
Portfólió: Mi lesz a törlesztési moratóriummal, és mi jön utána? Új javaslatok érkeztek (2021.04.29)
Kifejezetten vállalati adatok elemzése és összefoglalása
Fokozatosan csökken a moratóriumban lévő vállalati hitelállomány. A 10 legnagyobb vállalati hitelállománnyal rendelkező ágazatában (köztük például a turizmus, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar és az építőipar) a vállalatok részvételi aránya valahol némileg, valahol jelentősebben esett vissza 2020 júniusa és decembere között. Eközben azon vállalatok, akik a moratóriumban maradtak, kevesebb hitelt vettek fel, mint azon vállalatok, akik kiléptek nem meglepő módon. De vajon mi motiválhatta azokat a vállalatokat, akik kiléptek a moratóriumból? Elképzelhető, hogy a kedvező kamatozású hitelprogramokkal történő refinanszírozás? Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a moratóriumot igénybe vevők és abból kimaradók körében a fennálló hitelállomány árbevételre vetített értékének eloszlási aránya hogyan is nézhet ki? Nos, az MNB szerint a moratóriumot igénybe vevő vállalatok jellemzően eladósodottabbak.
A moratóriumot igénybe vevő vállalatok körében a bevétel a koronavírus hatására nagyobb arányban csökkent, mint az azt mellőző vállalatok körében 2020-ban 2019-hez képest. Az MNB 2021 márciusi moratórium kérdőíves felmérése szerint, a moratóriumban lévő vállalatok száma meghaladja a Magyarországon lévő összes vállalat 40%-át. A moratórium során keletkezett felszabaduló likviditást elsősorban a munkavállalóik kifizetésére használták fel.
Comments are closed