A GDP növekedési üteme és egyes bankrendszeri mutatók alakulása Magyarországon
“A felhalmozott kamattartozás előtörlesztésének díjmentessé tételét, a futamidő növelése helyett egy magasabb törlesztőrészlet önkéntes alapú vállalását és a törlesztések lépcsőzetes visszavezetését is a jogalkotók figyelmébe ajánlja az MNB a törlesztési moratórium kivezetésének tervezésekor – hangzott el a Portfolió 2021.04.29-i online lakossági hitelkockázatok és behajtás 2021 Meetup-ján. A követeléskezelők továbbra is elengedhetetlennek tarják egy egységes követeléskezelési törvény megalkotását, a bankok pedig optimistábban látják az MNB-nél a moratórium után várható fejleményeket a hitelportfóliók romlásában.” – írja a Portfolió.
Az MNB adatai azt mutatják, hogy az előző 3 év GDP-nek az átlagos 4.7%-os éves növekedési üteme szignifikáns mértékben esett. -5% volt látható az MNB reálgazdasági mutatóján a 2020-as évre, azonban ezen semmi meglepő nincsen, hiszen lehetett számítani erre a visszaesésre a kovid okozta gazdasági leállást követően. (Az emberek vírustól való félelme, majd karanténba zárása és a kijárási tilalom elrendelése egyúttal magával hozta az éttermek, szórakozóhelyek és a nem alapvető boltok látogatottságának a visszaesését, majd bezárását.)
A magánszektor hiteleinek éves változását tekintve történt visszaesés, azonban a változás nem volt olyan drasztikus, mint a GDP visszaesési üteme vagy az éves adózás utáni tőkearányos megtérülés visszaesésének mértéke. 23%-os visszaesésről számol be az MNB a 2019-es évről 2020-ra, azonban azt le kell szögeznünk, hogy a 2019-es év mutatója kimagaslóan emelkedik az előző évek fölé, hiszen Magyarország 12 éve tudott ennél magasabb mutatót produkálni (pontosabban 2007-ben). A 2020-as év értéke megugorja 2018-ét közel 11.5%-kal és jócskán megugorja az előző 14 év átlagát.
A 90 napon túl lévő késedelmes hitelek aránya meglepő módon az előző 14 évhez viszonyítva 2020-ban a legalacsonyabb. A 2013 óta tartó csökkenési tendenciát látszólag a covid okozta gazdasági nyugtalanság még nem érte el vagy egyáltalán nem volt rá hatással.
A hitelezési veszteségek viszont növekedtek az előző évekhez képest. 2014-ben volt ilyen alacsony az eszközarányos értékvesztési mutató, mint ebben az évben.
Fábián Gergely, a pénzügyi stabilitási tanács tagja és a pénzügyi rendszer elemzéséért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója szerint, a bankrendszerben csak késéssel jelennek meg a reálgazdasági sokkok.
Vállalati és lakossági adatok összevont elemzése és összefoglalása
De van, ami másképpen alakult az előző 2008-as pénzügyi válsághoz képest. A moratóriumnak köszönhetően a koronavírus első megjelenésétől számított 12 hónap elteltével a hitelállomány éves növekedési üteme 9.4%-ra emelkedett. (Az MNB szerint ez a mutató a moratórium nélkül 0.3% lenne.) Ugyanez a mutató -5% volt egy év elteltével a 2008-as válság után.
Egyúttal említést kell tenni a sérülékenységi elemzésről, hogy a lakossági és vállalati hitelállomány hány százaléka ’emelkedett’ hitelkockázatú. Az MNB azt feltételezi, hogy 10% a sérülékeny ágazatoknak azon aránya, akik a moratóriumban résztvevő háztartási hitelek hitelintézeti szektorán belül találhatóak és közel 12% azon pénzügyileg korlátozottak aránya a sérülékeny és nem sérülékeny ágazatok között, akik a moratóriumban résztvevő vállalati hitelek hitelintézeti szektorán belül fellelhetők.
Továbbá összehasonlításra került a vállalati és lakossági hitelek értékvesztése kategóriák szerint a teljes állomány arányában. Az adatokból azt a következtetést lehetett levonni, hogy a moratóriumban lévő hitelállomány hitelkockázatában növekedés volt látható a 2020 2. negyedéve szerinti értékvesztés besorolás és a 2020 4. negyedéve szerinti értékvesztés besorolás között. 2020 4. negyedév végi kintlévőség állományok alapján a moratóriumban lévő vállalati hitelek kockázata 7%-ról közel 11%-ra emelkedtek, a moratóriumon kívül lévők pedig maradtak a 8%-ot alig meghaladó értéknél. A lakossági hitelek kockázata pedig közel 6%-ról, nagyjából 11%-ra emelkedett, míg a moratóriumot igénybe nem vevőknél ez a százalék 5%-ról éppen csak 6% fölé emelkedett az úgynevezett „2. szakaszban” (2021 január 1. – 2021 június 30. közé eső időszak). A „3. szakaszban” (2021 július 1. – 2021 szeptember 30. közé eső időszak) Ezen 4 kategória mindegyike 2% alá esett.
Fábián Gergely úgy fogalmaz, hogy még egy várhatónál rosszabb gazdasági környezetben sem számíthatunk kétszámjegyű aggregált nem teljesítő hitelkamatlábra (továbbiakban: NPL ráta). Az MNB szolvencia stressztesztje alapján a magánszektor NPL rátája még a legrosszabb forgatókönyv esetén is egyszámjegyű marad. Az előbb már említett sérülékenységi elemzés alapján besorolt vállalati és lakossági hitelállományon belül lévő emelkedett hitelkockázatú hiteleknek várhatóan csak töredéke dőlhet be. Mivel a lakossági szegmensben relatíve nagyobb kockázat azonosítható a vállalatihoz képest, így valószínűsíthető, hogy inkább abban a szegmensben számíthatunk egyes hitelek bedőlésére. Bár ezek az arányok érdemben alacsonyabbak, mint az előző válság során, de volumenében most is jelentősnek bizonyul. Összesen közel 2 ezer milliárd forint körüli sérülékeny portfólió alakulhat ki.
A 2008-as válság után az NPL állomány többé-kevésbé teljes leépülése közel egy évtizedbe telt. Az MNB éppen ezért arra törekszik, hogy az előző ciklus lassú tisztítása ne ismétlődjön meg.
A moratórium lejárta után a törlesztőrészlet nem nőhet, a futamidő hosszabbodik meg. A moratórium alatti felhalmozott esedékes kamat a moratórium után egyenletesen elosztva kerülhet megfizetésre. A hosszabb futamidő további kamatfizetési kötelezettséget vonz maga után. Ez például egy átlagos lakáshiteles esetében minden moratóriumban töltött 6 hónap, 10 hónap futamidő növekedést eredményez:
- A fizetőképes adósok védelme érdekében a törlesztőrészletek nem növekedhetnek, a kamat nem tőkésedik. A kamatteher így mérsékelhető, bár önkéntes alapon lehet vállalni a kamattartozás előzetes megfizetését vagy a későbbi magasabb törlesztőrészlet vállalását.
- A sérülékeny adósok védelme érdekében pedig, fontolóra vette az MNB a reorganizációs keretrendszer további fejlesztését és a fizetési kötelezettségek moratórium utáni fokozatos, célzott visszaállítását.
Források:
Fábián Gergely MNB előadás lakossági hitelkockázatok behajtása
Portfólió: Mi lesz a törlesztési moratóriummal, és mi jön utána? Új javaslatok érkeztek (2021.04.29)
Comments are closed