Tények és előrejelzés
legrosszabb esetben 6,3%, de még a legjobb esetben is 6% inflációval számoltak a szakemberek 2021 októberére, azonban ez a szám 6,5%-ra kúszott fel. Elemzők novemberi előrejelzése jelentős felfelé mutató kockázatokra hívják fel a figyelmet és akár 7% feletti inflációra is számítanak. Elsősorban azért számítanak az infláció gyorsulására, mert az üzemanyagárak jelentősen emelkedtek. Emellett az energiaárak növekedése, valamint a hiánygazdaság is hozzájárul az infláció élénküléséhez. Ez a hatás a mindennapi élet sok területére kiterjed. A járműüzemanyag 31%-kal, a dohányáruk 18%-kal, egyes élelmiszereké, mint például az étolaj 30%-kal, a burgonya 27%-kal, a margarin 19%-kal lett drágább. Akár a távolsági utazás vagy a használt autók ár növekedését is említhetnénk. Ezért az egyedi sokkok hatására és a bázishatásokra való tekintettel egy szélsőségesebb esetben a 7%-os árindex nem kizárt.
Az államadósság helyzete
Ilyen helyzetben egy súlyos államadóssággal küzdő ország legjobb döntése válság idején, hogy valamilyen gazdaságszűkítő politikát alkalmaz. Magyarország államadóssága röviden összefoglalva: 77,4%-át teszi ki a GDP-nek az ÁKK szerint (2021.06.30. napi adat alapján). Ez a százalék önmagában kevesebb jelentőséggel bír, de ennek a súlyát akkor érezzük át igazán, ha nyomon követjük a bruttó államadósság alakulását is, ami majdnem megduplázódott 2009 óta. Ugyanakkor azóta a forint 37%-kal inflálódott, A hazai termelés 31,4%-kal nőtt, a visszaesési mutató 23,9%-kal bővült, így az össztermelésarányos adósságmutató nem szárnyalta túl a korábbi csúcsokat. Igaz, 2008 óta már többször is átléptük a 80%-os küszöböt, azonban ez a 80% nem ugyanazt az adóssághelyzetet tükrözi, mint az egy évtizeddel korábbi 80%-os adósságszint. A mostani körülmények sokkal kedvezőbbek: kisebb a kamatteher, kedvezőbb a nemzetközi pozíció, kisebb az árfolyamkockázat, nagyobb a hazai finanszírozás aránya, államkötvények kamata alacsonyabb és meghosszabbodott a futamidejük.
Az MNB intézkedései és a pénzügyi vállalkozások aggodalma
A veszteségek növekedése a tőkehelyzetre gyakorolt negatív hatáson keresztül a bankok hitelezési kapacitását is szűkítené az MNB. A szabályozással kapcsolatos bizonytalanság egyúttal a banki hitelezési hajlandóság romlásához is vezethet, a pénzügyi intézmények a moratóriumban maradó adósoktól pedig kifejezetten megtagadhatják a hitelfelvétel lehetőségét, tartva a későbbi nemteljesítéstől. Ezért az MNB feltárja a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához.
A helyes gazdaságpolitika
Ennek tudatában térjünk vissza a gazdaságszűkítő politikára. 3 módszerrel lehet stabilizálni az árfolyamot és így elkerülni a mérleghatásokon keresztül a pénzügyi stabilitást érintő negatív következményeket. Ezen módszerek egyike a jegybanki kamatemelés. Május óta 120, novemberben további 70 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a Monetáris tanács (2,5% 2021.11.18.-án). A tanács alelnöke, Virág Barnabás arra is figyelmeztetett, hogy elképzelhető, hogy a jövőben a tanács hetente fog dönteni a kamat mértékéről. Az alelnök úgy fogalmazott, hogy új szakaszba lépett a monetáris politika az infláció elleni védekezésben. Ebben az új szakaszban a feldolgozott termékek árának emelkedése és az inflációs várakozások fogják meghatározni az inflációs pályát. A kulcs a nagyobb kamatemelési ütem és a nagyobb rugalmasság. A jegybank bejelentésére szinte azonnal fél százalékkal erősödött a forint az euróval szemben, most 362,66-nál jár az árfolyamjegyzés.
Nagy szükség volt erre az emelésre, hiszen elsősorban az energiaárak emelkedése közvetlen befolyásolja az inflációt és 2021. szeptemberében jó eséllyel történelmi mélyponton volt a magyar reálkamat. Igaz a 90-es években előfordult a kétszámjegyű inflációs ráta viszont ahhoz képest az alapkamat is magas volt. A külföldi befektetők is jó szemmel nézik a számukra önmagában irreleváns alapkamat emelkedését. Ha be szeretnének szállni a forintpiacra, akkor a legkedvezőbb feltétel, ha az infláció kisebb mértékben emelkedik, mint ahogy a jegybank emeli a kamatot. A jegybank november előtt még arra számított, hogy 2022 első felében vissza tud térni az infláció a 3%-os célra, azonban elemzők szerint erre jövőre nem fog sor kerülni csak 2023-ban.
A tanács november 16. napi ülésén az előző intézkedésen kívül, még ezek a döntések születtek:
- A forintlikviditást nyújtó swapeszközöket a mai nappal kivezeti a Tanács, ezzel az eddig jelzett pályán kívánunk gyorsítani.
- A monetáris transzmisszió segítése érdekében a devizalikviditást nyújtó swapeszközöket továbbra rendelkezésre bocsátjuk. Emellett egy jegybanki diszkont kötvény kerül bevezetésre már decemberben.
A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Források:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211118/itt-a-dontes-ujabb-kamatemeles-az-mnb-tol-ugrik-a-forint-511484
https://www.portfolio.hu/deviza/20211111/legalabb-husz-eve-nem-volt-ekkora-bajban-a-forint-hatalmasat-kellene-emelnie-az-mnb-nek-hogy-ez-valtozzon-510008
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211103/megugrott-a-magyar-allamadossag-megsem-kell-aggodnunk-507424
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211116/ujabb-csavar-az-mnb-tol-nagyobbat-emelnek-mint-elsore-gondoltuk-511074
https://www.mnb.hu/letoltes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2021-junius.pdf
https://www.akk.hu/
Comments are closed