2022 őszén a magyar gazdaságnak nagyon kedvezőtlen külső tényezőkkel kell megbirkóznia. Egy ország külföldi kitettségére hatással van a világgazdaság kisebb, nagyobb mértékben. Nyilván ez attól függ, hogy az adott ország életében mennyire meghatározóak a külkereskedelmi kapcsolatok. Hangsúlyozom, hogy semmi probléma nincs azzal, ha egy ország megnyitja piacát az érdeklődőknek és ezáltal részt vesz a világpiaci kereskedelemben. Az egyre nagyobb kockázat abban rejlik, ha ez a kitettség tekintélyes mértékeket ölt. Minél nagyobb ez a befolyás, (Magyarország esetében például járműipar, energiahordozók, elektronikai ipar és gépi berendezéseket előállító ágazat stb.) annál nagyobb hatást fog gyakorolni egy külső impulzus a hazai gazdaságra pozitív, illetve negatív mértékben egyaránt.
Braun Erik, a külgazdaságnak írt cikkében megerősítette, hogy az ország függőségi viszonyai nagy részben Kínának, Olaszországnak, Ausztriának és Dániának tulajdonítható. Példának okáért a magyar export egyre nagyobb részét teszi ki a járműipar. Ez a fajta erős koncentráció jelentős kockázatot hordoz magában, mivel az adott iparban az ország legfőbb partnere Németország. Így, ha valamilyen negatív inger éri a német gazdaságot, akkor az a hazai gazdaságra is negatív hatást gyakorol, természetesen minél nagyobb ez az inger annál erősebben fogja ezt Magyarország érzékelni. Sajnos 2022 őszén olyan környezetben igyekszünk növekedni, ami egyre kiszámíthatatlanabb (orosz – ukrán háború).
Összességében elmondhatjuk, hogy az Egyensúly intézet kilátásai kedvezőtlenek. A következő bekezdések az intézet által fontosnak vélt mutatók vezetői összefoglalója röviden:
- Mind tudjuk a GDP értékének számításában (többek között) nagy szerepet játszanak a fogyasztói kiadások. Az infláció rákényszerítette a lakosságot, hogy előrehozott fogyasztást produkáljon (pl.: beruházzon energiatakarékos készülékekbe), amit mi nagy vallószínűséggel úgy érzékelünk majd, hogy a GDP reálváltozása 2022-ben 4,4%-os, míg 2023-ban 1,1%-os lesz.
- Idén az élelmiszer árak növekedésének átlaga megközelítheti a 30%-ot is. Az ár stopokat (itthon élelmiszer és benzin) legtöbbször arra használják, hogy megvédjék a lakosságot rövid távon az emelkedő áraktól és felkészítsék őket a később emelkedett világpiaci árak kifizetésére az ár stop után. A jó hír, hogy az ár stop idén 3,4%-os inflációtól, jövőre még 3%-os inflációtól védi meg a társadalmat, a rossz hír, hogy ha az ár stop megszűnik, akkor ez rázúdul a lakosságra. Az áremelkedés remélhetőleg 2022 végére fogja elérni a csúcsát. 2022-re 14,4% míg 2023-re pedig 13,3%-os infláció várható.
- Munkaerőpiac alakulása a következőképpen történik majd: 2022-ban és 2023-ban a foglalkoztatottsági ráta átlaga Magyarországon 64,1% lesz, miközben a munkanélküliek átlagos aránya 3,5%-ot éri el. Hosszú távon a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a munkaerő tartalék alacsony szintje és minősége, valamint a vendégmunkások alacsony száma a bővülés korlátja lesz.
- Idén a keresetek közel 17%-kal és jövőre közel 11%-kal fognak növekedni, köszönhetően az év eleji minimálbéremelésnek, az inflációnak és az ilyenkor természetes munkaerőpiaci folyamatoknak (pl.: a fegyveres erőknek adott bérkielégítés idén 20% feletti volt).
- Az árfolyam változásának kiszámítása függ a módszertől és az azon belüli tényezőktől. A makró modellek meghatározó tényezőnek tekintik például a kamatlábat, a pénzmennyiséget, az inflációt, a GDP növekedését és a folyó fizetési mérleg alakulását. Nagy valószínűséggel hasonló mutatószámokat vettek figyelembe az Egyensúlyintézetnél amikor a megállapították, hogy 2022-ben 384 forint, 2023-ban 391 forint lesz a forint – euró átlag árfolyama. Bár az árfolyam mértéke különböző eseményekre is reagál, amik nyomást gyakorolnak a magyar gazdaságra valamilyen módon. Pl.: ha lazul a költségvetési fegyelem, ha a gázárak növekedésnek indulnak, vagy Magyarország nem kapja meg az uniós pénzeket azt negatívan fogja megélni a forint.
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun2208.html
https://www.portfolio.hu/arfolyam/EURHUF/EUR-HUF%20Spot
https://egyensulyintezet.hu/a-magyar-gazdasag-kilatasai/
Külgazdaság, LXIV. évf., 2020. szeptember–október (62–89. o.) Kockázatok a magyar gazdaság szerkezetében* (Braun Erik)
Comments are closed