A Nemzeti Bank szerint Anglia a leghosszabb recesszióval néz szembe az első írásos feljegyzések óta. Az OBR szerint a mostani gazdasági recesszió az előző 8 év fejlődését teszi semmissé, mivel az ő előrejelzéseik szerint 2023 és 2024 között 7%-kal fog csökkenni az életszínvonal szintje. A Financial Times szakértői szerint Truss „kisköltségvetése” a brexit óta bevezetett gazdaságpolitika csúcspontja volt, ami rettenetesen megijesztette a piacot. Helen Thomas a Financial Times üzleti rovatvezetője szerint: „A szuverenitás egy nagyon sajátos gondolata a gazdasági józanság felett”.
Az Angliai vállalkozókat érintette a legsúlyosabban a Brexit, ami a 2021-22-es évekre kezdte felütni a fejét. A 2016-os Brexit választás után egyből 10%-ot esett a Font. Ez drágább importot hozott magával, ami elviekben egy versenyképesebb exportot eredményezve, de sajnálatos módon az utóbbi elmaradt. Minden bizonnyal közrejátszott a tény, hogy az európai unióból való kiszállás az unió által kötött kereskedelmi megállapodásokból való kiszállást is hozta maga után. Ilyenkor a különböző partnerekkel újabb megállapodásokat kell kötni és az eltarthat akár évekig is. Az EU és UK vevők és eladók közötti kapcsolatos 2/3-ra csökkentek a Brexit után. Kiran Tawadey, a Hampstead Tea Vállalat alapítója úgy látja, hogy Feleslegesen túlkomplikált adminisztrációval járt a Brexit, ami akár 12 hetes csúszásokat is eredményezhet a szállításban. Ezen 12 hét kiküszöbölése végett az angol vállalatok további un. „mester forgalmazókat” hoznak létre Európában. Ahelyett, hogy kis szállítmányokat küldenének, ami költséges, bonyolult, idő- és erőforrásigényes, helyette egy nagy szállítmányt visznek Európába bizonyos időközönként. Ez azt eredményezte, hogy egyre kevesebb üzlet megy végbe az Egyesült Királyságban és egyre több az unióban.
Röviden összefoglalva, Boris Johnson lemondása után 5 hetet, míg Liz Truss lemondása után 1 hetet kaptak a parlamenti képviselők a szavazásra, annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzák ezzel a konzervatív pártnak, így minimalizált az időintervallum a párt további széthúzására. Rishi Sunak személyében találta meg az ideális jelöltet a szavazók több mint fele, de mivel is kell szembenéznie? Soroljuk miket örököl a következő miniszterelnök:
- A 90-es évek óta a legrosszabb közvélemény-kutatási számokat egy „Tory” kormány számára,
- Növekvő energiaárakat és kamatokat kéz a kézben,
- Kétszámjegyű inflációs számokat, amire 40 éve nem volt példa az Egyesült Királyság ban (ez az érték november 16-án 11.1%),
- Egy megosztott pártot,
- Egy országot, ami a szó szoros értelmében könyörög egy általános választásért.
Truss-al ellentétben, aki adócsökkentéseket ígért és a kormány mindennapi kiadásait hitellel próbálta volna fedezni, Sunak költségvetési felelősséget ígért. Első napján a kabinetjébe választott képviselőket, ami nagyon is árulkodó, hogy milyen irányba kíván megindulni az új miniszterelnök. Itt van pár példa:
- Messze a legvitatottabb személy, akit Sunak megválasztott: Suella Braverman, mint Háztitkár. Suella-t kényszerítetten lemondatták a szerepről 1 hónapja, mert megsértette a biztonsági és miniszteri kódot. Suella jövőbeli tervei magába foglalják a migráció csökkentését és a rendőri erők növekedését, hogy fel tudja oszlatni a bomlasztó tiltakozásokat. Erősíti a párt összefogását, bár erősen kritizálják is.
- Ugyancsak újraválasztotta a védelmi minisztert is: Ben Wallace-t. Említésképpen Wallace támogatná Anglia védelmi kiadásainak emelését a GDP 3%-ra.
- Újraválasztotta a pénzügyminisztert: Jeremy Hunt-ot azzal a feladattal, hogy hozza rendbe a gazdasági zűrzavart, amit Truss „kis költségvetése” okozott.
- Újraválasztotta a külügyminisztert: James Cleverly-t annak ellenére, hogy Cleverly az előző két miniszterelnököt támogatta Sunak helyett. Sunak érzékelte, hogy Cleverly alatt javult a Brexit utáni kereskedelmi megállapodások felett kialakult atmoszféra Anglia és az Unió között.
Mivel az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktus nagy kihatással vannak a növekvő energia, illetve élelmiszer árakra, az előző két személynek kiemelt szerepe van Anglia szempontjából. Jeremy Hunt november 17-én mondott beszédet az alsóházban és mutatta be az un.: őszi nyilatkozatot, aminek a célja financiális és gazdasági stabilitás megőrzése Liz Truss rövid és káosszal teli államvezetése után. A tartalom és főbb pontok röviden összefoglalva: 55 Milliárd Font kiadáscsökkentés és adó emelés a stabilitás, növekedés, közszolgáltatások és a sebezhető réteg védelme érdekében, amihez 2 fő fiskális irányelvet ígért: Az adósság csökkentését a GDP arányában és a közszféra hitelfelvétele 3% alá esését. Ezeket mindösszesen 5 év alatt. A tényleges intézkedések:
- A 45 százalékos jövedelemadókulcs, más néven kiegészítő kulcs, mindenkire vonatkozik, aki évi 125.140 Fontnál többet keres. Kontextus: a teljes munkaidőben dolgozók átlag éves keresete 33.000 Font.
- Az adómentes juttatási küszöbök a jövedelemadó, az állami biztosítás és az örökösödési adó esetében befagyasztásra kerülnek 2028 áprilisáig. Milliók fognak idővel többet fizetni.
- Az elektronikus autók után is kell majd jövedéki adót fizetni.
- A bélyegilleték csökkentések innentől kezdve időbeli korlátozással érintett 2025 március 31-ig.
- Ezekkel egyidőben 2.3 Billió Fontot fog az állam az iskolákra fordítani jövőre és az utána lévő évben.
- Véletlen adók és energianyereség-illetékek az eddigi 25%-ról 35%-ra emelkedik.
- Az állam megvalósítja az un. „size well-c” nukleáris erőmű megépítését.
- Energiaár garancia meg lett hosszabbítva 12 hónappal a következő áprilistól, de egy magasabb értéktől, 2500 Fontról 3000 Fontra lett emelve.
- további 900 fonttal segítik a rászorulókat, 300 fonttal a nyugdíjasokat és 150 fonttal a fogyatékossággal élőket.
Idővel megtudjuk, hogy milyen eredményekkel fog szolgálni az őszi nyilatkozat.
Comments are closed